Város széli motel

Isának ^^

~Theresa

Theresa itt van a városban? Szegény Elena, ez a helyzet durvább, mint hittem. Theresaval szemben nem fogom tudni megvédeni, még akkor sem, ha tudom, hogy hogy kell megölni. De most neki miért is kellett idejönnie? Biztos vagyok benne, hogy Klaus mellett áll. Amikor megismerkedtem vele, már akkor is Klaus mellett állt, mindig is imádta a bátyját, tehát kizárt dolog, hogy most ellene lenne. Theresa nem az a békés lélek, aki úgy elvan a világban, ő pusztít és rombol. Azért van itt, mert segít Klausnak és nem nagyon tudomány rájönni arra, hogy mit akar tőlem. A célomat nem sokan tudják, feltett szándékom titokban tartani. Annak a boszorkánynak mondtam egyedül, hogy mit is akarok itt Mystic Fallsban. Nem árult el engem, főleg nem Theresanak. Egyáltalán honnan tudta, hogy én már itt vagyok? Utálom, hogy mindig egy lépéssel előttem jár. Ki nem állhatom, hogy erősebb nálam és emiatt mindent meg kell tennem, amit csak óhajt. Egy Ősivel van dolgom, ami már önmagában is veszélyes, hát ha még Theresaról van szó. Egyébként tetszenek a dolgai, mármint én sem vagyok különb, engem is a kegyetlenség jellemez a legjobban, de egy ilyen helyzetben, mint amiben most vagyunk, nem olyan biztos, hogy az ölés a legjobb módszer. Elena Gilbert a kulcs, mindenhez ő a kulcs. Ha most Klaus gondol egyet és megöli, ki tudja, hogy mit zavar össze. Szerintem nem lenne olyan jó ötlet, ha csak úgy, egy röpke felindulásból legyilkolnák. Ezért vagyok én itt. Védem Elenat, vagyis majd csak fogom, illetve kiderítem, hogy egyáltalán mi folyik itt. Jogom van tudni arról, ha Klaus ismét nagy dolgokról álmodik, Theresaval az oldalán. Összegyűrőm az üzenetet és elindulok a motel felé. Szerencsére erre a motelre pont emlékszem, így tisztában vagyok azzal, hogy merre kell mennem. Theresa biztos, hogy már rám vár, így sietnem kell.

A 46-os szobába kell mennem. Theresa ott vár rám elvileg. Sietősre fogom a lépteimet, és szinte futok. Nem félek Theresatól, tudom, hogy ma még nem fog megölni és abban is biztos vagyok, hogy én sem fogom megölni, ugyanis még nincsenek meg a megfelelő eszközeim. Theresa azt csinál, amit csak akar, felőlem aztán világuralomra is törhet. Én nem fogom ebben sem megakadályozni, sem segíteni, mivel szerintem ez hülyeség. A világban még oly sok olyan lény van, aki szeretne vezető lenni. Theresanak mindenkivel szembe kellene néznie. Kétlem, hogy erre képes lenne, bár ki tudja, lehet, hogy egy Ősitől még ez is kitelik. Kíváncsi vagyok, hogy mit akar most éppen tőlem. Nem hiszem, hogy segítenem kell neki, inkább csak annyit akar majd, hogy én mit keresek itt. Vajon mennyire elszánt? Képes lenne megkínozni azért, hogy elmondjam, amit tudok? Nem tudok olyan sok mindent, egyelőre még, de majd egy nap fogok. Elena a kulcs, ennyi biztos. Őt meg kell védeni! Megállok a 46-os szoba előtt és sóhajtok egy jó nagyot, majd benyitok. Theresa pedig, mint mindig, most is olyan idegenen néz rám, mintha nem tudná, hogy ki vagyok, vagy mintha nem számítana rám. Hihetetlen, hogy ezt csinálja. Belépek, elmosolyodom, amolyan tipikus Bellaként, majd megfordulok, de meg is állok. Nem fogok neki behódolni. Tudja jól, hogy ha megöl, akkor nagyon sok mindent veszít. Biztosra veszem, hogy nem fog. Ennél azért jóval okosabb a hölgy, nem most kezdte. Köhentek egyet, majd lágy hangon, szinte suttogva, megszólalok, miközben farkasszemet nézek vele:
- Szia Theresa.

Isának ^^

~Theresa
Mégis hány évesnek néz, háromnak? Azt hiszi, hogy én egy kezdő, hülye kis szőke liba vagyok? Hát, akkor nem ismer. Theresa hangneme nem tetszik, és igazából az sem, amit mond. Nem válaszolok, hagyom, hogy minden feszültséget kiadjon magából. Tudom, hogy el akarja velem hitetni, hogy képes lenne megölni, ami nem túl kedves tőle. 966 éves vagyok, akár tetszik neki, akár nem, van némi tapasztalatom. Igazság szerint sért az, ahogy velem beszél. Annyi átbálozott éjszaka után, képes ilyesmire? Én, ha nem is a legjobb, de bizony barátnőmnek tartottam. Mélységesen csalódtam benne. Nem mutatom ki, hogy mennyire megbántottak a szavai, mert a végén még valami érzelgős, gyenge vámpírnak tart. Nem rejtettem soha véka alá, hogy emberségem egy részét megtartottam, csak hogy legyen értelme az életemnek. Viszont egy részét el kellett, hogy dobjam, mert a kettő együtt nem fér össze. Nem lehetek az egyik pillanatban kedves, a másik pillanatban meg vad és durva, néha egyenesen szadista. Szerintem nem fér ez mind össze. Theresa viselkedése nem elfogadható. Ismerem, ezért tudom, hogy nagyon kegyetlen is tud lenni, a poén ebben csak az, hogy élvezi, hogy úgy viselkedhet. Azonban abban reménykedtem, hogy ma, azért, mert én vagyok a drága Isa-ja, nos, ezért kedvesebb lesz, vagy legalábbis megpróbál az lenni. Tévedtem. Elveszem a poharat és mielőtt beszédbe kezdenék, lehajtom. Egy ital nem fog ártani.

- Nem teszek keresztbe senkinek sem, Theresa. Remélem, tudod, hogy én Svájchoz hasonlóan, semleges vagyok. Csupán azért vagyok most itt, mert érdekel, hogy mi fog történni. Magam miatt vagyok itt, féltem az életem.

Ez részben igaz is. Nem hazudtam Theresanak, csak éppen nem mondtam el mindent. Egyébként sem hiszem, hogy az én magánéleti gondjaim érdekelnék. Kétlem, hogy arra kíváncsi, hogy mi van velem. Inkább csak azt akarja tudni, hogy ki által kerültem ide, ki az, aki mesélt nekem arról, hogy mi folyik itt. De nem fogom neki elmondani, mivel az, aki mondta nekem, az itteni helyzetet felvázolva, hogy mi lesz a jövőben, halott. A poharat lerakom a kisasztalra és körbenézek. Hát igen, tipikus Theresa. Még mindig kicsit hihetetlen, hogy képes volt idáig eljönni, csak azért, mert a bátyja mellett áll. Ő tudja magáról, hogy nem a jók oldalán áll, vagyis a jó oldalon, mert a kérdésében megfogalmazta ezt. Tisztában van azzal, hogy ami itt zajlik az botrányos, csak éppen nem érdekli, ami teljesen normális tőle. Theresat mindig is kicsit furcsának tartottam. Ettől függetlenül, én nagyon bírom. Tudnia kell viszont, hogy nem én vagyok az egyetlen, akinek ma magyarázatot kell adnia.
- És te drágám, te miért vagy itt? Klaus után jöttél? Már a városban van? Vagy érdekel téged esetleg az idősebbik Salvatore testvér…
Igen, sok dolgot tudok. Körülbelül minden tudok és félek. Rettegek attól, hogy a világ Klaus hadseregévé válik. Én nem leszek az-az alkalmazott, akit egész nyugodtan pattogtathatnak. Én a magam ura vagyok és ezt sem Theresa, sem Klaus nem fogja megakadályozni. Lehet, hogy ők azt hiszik, hogy nekik jár minden hatalom, de nekem úgy rémlik, hogy Mikael sokkal befolyásosabb, szerintem inkább vele kellene erről elbeszélgetniük. Természetesen csak az után, hogy valaki felébresztette. Huncutul mosolyodom el, mint aki olyasvalamit mondott, amit nem volna szabad megemlíteni. Nem fogom vissza magam, mert nem Theresatól félek, hanem attól, hogy egy nap rabszolgává válok. Nem engedhetem.