Theresa az őrült ribanc

Theresa
"Az erő, ami túl hatalmas, boldogtalanságot hoz. "
~ 2999 ~ ős ~ nő ~ Teresa Palmer ♥ ~

once upon a time...
Hosszú évszázadok óta először vagyok friss levegőn. Mennyi minden változott a 40-es évek óta. Minden olyan fura és más. A világ felgyorsult, az emberek fura autókkal járnak, a nők nadrágot hordanak. Milyen világba csöppentem bele? Hányadik században vagyok?
Csodálkozva bámulok ki az otthonomnak szolgált romos épület ablakán, ami előtt ember sorok hossza kígyóz végig. Ahogy nézem a nyakukon lüktető eret rám tőr a vérszomj, amit már hosszú - hosszú évek óta nem éreztem. Érzem ahogy szemfogaim megnőnek és itt elérkezett az a pont, hogy táplálkoznom kell. Hosszú fehér, mélyen dekoltázs-olt ruhámban kilépek az utcára. Bőröm szívja magába a napfényt és a levegőt. Ez egy mennyei érzés. Kiszemelek magamnak egy csinos, barna fiút és árnyékként követem egészen a következő sikátorig, ahová berántom és éles fogaimat a nyakába mélyesztem. Élvezem ahogy a vér végigjárja a nyelvem, ahogy lefolyik a torkomon és erőre kapok tőle. Miután végeztem megtörlöm a számat, a hullát bedobom a kukába és mint aki jól végezte a dolgát kilépek a fénybe. Szükségem van még egy kis emberi vérre, hogy erőre kapjak és megkeressem Klaus bátyámat. Ha vele összefogok talán segíthet abban, hogy én legyek a világ úrnője. Hmm... micsoda vágyak.
Ilyen gondolatok kíséretében kapom el második áldozatom, egy vörös ribi személyében. A vére nem volt olyan finom, mint az előző áldozatomé, de legalább eloltotta vérszomjam. Őt is behajítottam a férfi mellé és szökdécselve indultam el egy bevásárlóközpont felé. Azt tervezem, hogy lenyúlok néhány jó cuccot magamnak, mielőtt Mystic Fallsba megyek.
Belépek a hatalmas, ruhákkal megtömött boltba és mint egy őrült vetem bele magam a vásárlásba. Egyik ruha szebb mint a másik. Szuper gyorsasággal próbálom fel őket, nadrágot, ruhát egyaránt. Érdekes módon a modern nacik sokkal kényelmesebbnek bizonyulnak, mint a régi nadrágok. Két szatyornyi ruhával hagyom el a helyiségét, fülig érő szájjal. Úgy néz ki, hogy minden kész van a hosszú utazásra. Visszasétálok a romos épületbe, hogy átöltözzek. A kedvenc rózsaszín, combközépig érő ruhácskámat veszem fel, ami tökéletesen kiemeli alakomat, amit évszázadokon keresztül belepett a por. A többi cuccot cipelem magammal és bepattanok egy nagyon csúnya, sárga színű taxiba. Majd fizetség képpen megeszem a vezetőjét, az neki is megfelel, mert egy ilyen szexi vámpírlány áldozata lehet.

Hosszú és fáradtságos út után végre megérkeztem az Isten háta mögötti kisvárosba. Szerény személyem hatalmas feltűnést fog kelteni itt és én imádok a középpontban lenni. Olyan vagyok itt rózsaszín ruhácskámban, mint egy sötét barlangban a napfény. Végig tipegek a városon amíg meg nem találom a híres Salvatore fivérek házát. Megállok a bejárat előtt és becsengetek, alig várom már, hogy megismerjem a hírhedt testvéreket, akik annyi lány szívét törték már darabokra. Közülük az egyik, Stefan még az én kicsi naív hugicámnak, Rebekahnak a szívét is rabul ejtette. Kíváncsi vagyok, hogy mit tudhat az a vámpír, ha egy olyan különleges nő szíve dobok érte mint Rebi. Ha szerencsém van a testvérével együtt beállnak a hódolóim és csatlósaim hosszú sorába és akkor három erős férfi oldalán török a világuralomra. Mivel nem vagyok egy bigámista alkat akár még az is előfordulhat, hogy a szeretőm lesznek. Na de ne igyunk előre a medve bőrére, egyszer lássuk, hogy mi a felhozatal.

A példajátékod tetszett, kivetnivalót nem találtam benne, tehát elfogadlak!
Jó játékot!